“Barátok közt”

2019 szeptember 19. | Szerző: vaszabi | Hozzászólások (3)

Igen, megint újra én vagyok!

Még a hónap végéig több időm van blogolgatni bár utána is rendszeresen szándékozom de most egy nagyon fontos mindenkit érintő kérdéskört szeretnék feszegetni.
Barátság:

Sokkal homályosabban indul és adott esetben végződik mint egy párkapcsolat, mert nem mindig tudni hogy mikor lép szintet a haverság, jó ismeretség, de általában váratlanul jön és sokáig tart. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy pontosan nem emlékszem mikor lettem Barca szurkoló, valahogy 1992 -93 de azt vettem észre hogy ha ők játszanak (és akkor csak két csatorna volt) tehát csak a komolyabb mérkőzéseiket közvetítették, ott ragadtam a televízió előtt.

Létezik egy másféle barátság, ez egészen komoly és nagy közösséget jelent, azt is mondhatom hogy világra szóló de nem világira, és ez is hatalmas döntés hiszen a szerzetesek közösségei, is barátok.

Mivel azonban sem teológus sem pshichológus nem vagyok, én egy harmadik féle barátságról írnék röviden, a „kutyabarát”-ságról.
Ami a kiváltó ok, az ez:

https://index.hu/belfold/2019/09/19/ikea_vakvezeto_kutya_etterem/

Az esetet nem nagyon szeretném elemezni, bár én Sanyit ismerem, Ice pedig Ikont, bár az is lehet hogy Sanyival is találkozott már.
Mindenek előtt azt gondolom hogy egy bocsánatkérés az intézkedő kollegától kijárna az összes érintettnek, és ha árulnak ilyet egy jó kis nem túl kemény de nem is puha kutyafekhely Ikon részére. Nem jó bárki fejét is követelni hiszen emberek vagyunk, bár furcsállom hogy az áruházlánc szerint:

Lakberendezési vállalatunk tisztában van a szabályozásokkal, ám sokkal pontosabb tájékoztatásra van szükség a munkatársak körében..

Tehát, analógiával élve és ez nem konkrét eset csak példa, ha egy jegyvizsgáló a vonaton nem ismeri az én vakigazolványom és leszállít illetve megbüntet, akkor annyi történt hogy „pontosabb tájékoztatásra van szüksége”.

Nem vagyok szigorú, de ugye a jog nem tudása nem mentesít, és ha az áruházlánc bármelyik hazai vakvezető kutyát képző iskolát megkeres, biztosan adnak tájékoztatást. Amit sajnálok, hogy a józan ész ilyenkor miért nem működik?
Bízom benne hogy happy end lesz a történet vége, bár aki még nem volt ilyen helyzetben nehezen tudja elképzelni hogy milyen az amikor ő minden szabályt betart és még sem ehet egy jót mert..
Nyilván meg van az a mozgástér amit nehéz pontosan meghatározni amit akár méltányosságnak is lehet nevezni, amikor az alkalmazott vagy ügyintéző dönti el hogy mennyire szigorúan alkalmazza a szabályt. Summa summárum, nem oda szeretném kifuttatni az okfejtést hogy „mi szegények”, hanem hogy ámberek, gondolkozzunk, a múltkor a vonaton Hegyeshalomtól Győrig a 90-es jegyre ami 95 forint egy százast adtam és nem volt a kalauznál váltó pénz, mondtam volna hogy írjon egy utalványt és majd én bemegyek a pénztárhoz? Eszembe nem jutott.

Röviden vissza térve a barátokhoz, barátságosságokhoz:

Valóban már sok hely kutyabarátnak hirdeti magát, ami üdvözítő is lehetne, ha nem sok esetben az extra haszonszerzés lenne a cél. Kedves hogy plusz x összegért jutalomfalatot készítenek be a szobámba, de honnan tudják hogy a kutyám mit eszik és mit nem? Nem is ez a fő problémám, hanem hogy ahogy korábban írtam is gyakran az a tapasztalat hogy egy vakvezetővel sincs kivétel, felárat kell fizetni egy szállás esetében, de sajnos ehhez már kezdek hozzászokni mert két lehetőségem van, vagy kifizetem, vagy maradok otthon.

Korábban már írtam róla, hogy amikor a párommal Sopronban pihentünk egy kutyabarát hotelben, páran morgolódtak az étteremben hogy miért jön be ide kutya, akkor még Szuzi és nyilvánvalóan vezetőhámban volt. Elképzelhető hogy én túl megengedő vagyok, de én bizony a jólnevelt és jólviselkedő „átlagos” kutyát is beengedném egy vakbarát szállás éttermébe, és egy neveletlen segítőkutyát is bármikor kiküldenék. Igen, ez is előfordulhat hiszen a gazdák és kutyák nem egyformák.

A végére egy hajmeresztő történet:

Egy vakoknak, látássérülteknek szánt hírlevélben nagyon kedvezményes üdülési lehetőséget ajánlottak, a leírásban szerepelt hogy vakvezető illetve segítő kutya is hozható, (ezt nem értem mert jogszabályban rögzített hogy hozható), de a végén mondanám hogy „apróbetűsen” ott állt hogy az étkezőbe nem jöhet be még a segítőkutya sem.
Nyilván nem a kutya fogja felvágni a húst, max felrágná, de mivel amúgy is kötelező az étterembe beengedni, ráadásul még kutyabarát is akkor ez nekem több mint ellentmondásos.
Nem tudom mi alapján kap egy étterem vagy szállás kutyabarát minősítést, de komolyan elmennék tesztelőnek, és nem egy esetleges büntetés kiszabása miatt, hanem hogy felvilágosítsam őket ha esetleg nem megfelelő magatartást tanusítanak, gyakori, hogy valahol a teraszon szeretnének minket lepakolni, de mi van ha én bent kívánok étkezni? Valakit zavar a kutya? Engem meg az ha valaki szürcsöl de ennyi empátiának kellene hogy belénk „szorulódjon”.

Szóval kedves kutya és remélhetőleg ember barátok, mérlegeljétek:

Valóban kedvelitek a jólnevelt kutyákat, vagy csupán a trendet követitek?

Illetve ha valaki egy kutyabarát helyen tartózkodik mint vendég akkor miért fintorog hogy mennyi kutyaszőr stb? Előbb-utóbb azért tisztulni fog a trend mert a kutyás vásárló is a lábával szavaz, és úgy ahogy egyre jobban kiderül hogy melyik kutyás strand jól használható és kényelmes és melyik „díszlet” be fog a vendéglátásban is ez következni.