Nézzétek mit találtam? Képet ugyan nem tudok hozzá mutatni de a Blikk honlapján bele Blikkelhettek a képbe.

A helyzet az hogy eléggé nyúzott vagyok mert valami vírus ledöntött (a helyett hogy más döntött voln a le), de nem adom fel, és ilyen állapotban olvastam az írást a vakok nemzetközi levelezőlistáján egy tag oda küldte be és igazán megnevettetett.

Sikerült “túl” élnem a hosszított hétvégét, szombaton a “láthatatlanon” dolgoztam és mondhatom nagyon “cukor” csoportjaim voltak, sok kérdéssel, nevetéssel.

Az estémet az árnyékolta csupán be, hogy mivel Rangadó volt a Népligethez közeli pályán már a meccs előtt sok üvegszilánk volt az aluljáró lépcsője körül és még jó hogy Olivér barátom segített kikerülgetni a hulladékot, és a szilánkokat nem lenne jó ha a Szuzi belelép mivel defektet kap:)

A tört üveg amúgy is kegyetlen dolog, mert egy nagyon apró szilánk is komoly sérülést tud okozni a kutyus talppárnáiban, ráadásul ha vak az ember észre sem veszem hogy baleset történt.

Meg fogtok lepődni de a hosszított pihenős hétvége nagy részét pihenéssel töltöttem, bár hétfő délután és este az egyik jóbarátommal Zoltánnapoztunk és így enyhén dülöngélve de sikerült haza érnem.

Még egy kicsit a pénteki napomról beszélnék, mivel a győri Lukács Sándor Szakképző Iskolában volt “esély óra”, egy toleranciát építő nap keretében, két vakvezetőkutyus, és két kerekesszékes előadó segítségével beszélgettünk a fiatalokkal. Hatalmas és kellemes meglepetés volt hogy az iskola a látássérültek számára is akadálymentes, mivel az ajtókon braille-írással jelölve van a terem száma, és a folyosó közepén egy talppal érzékelhető vezetősáv segíti a tájékozódást. Ez utóbbinak az az előnye, hogynem kell a nyíló ajtókat ablakokat kerülgetni, és a diákoknak meg lehet tanítani hogy ne arra állva beszélgessenek, és hagyják szabadon.

A pénteki nap régi ismerősökkel is találkoztam akikkel még tíz éve a Mórában beszélgettem sokat mikor még újságírást tanultam.

Sajnos a vakváktát kellemetlen atrocitások is érték péntek reggel mikor Csornáról a torkos csütörtökkel összekapcsolt hatalmas éjszakába nyúló beszélgetést követően busszal utaztunk Győr felé. Amúgy is nagy tömeg volt és nehéz volt kutyusos helyet találni, viszont leszálláskor a jármű vezetője …meggel kísérve azt mondta hogy reméli még a kutyám megrázza magát párszor és amúgy is nem nekem kell takarítani a buszt. Nem tehetek róla ismét vissza kellett szólnom, és kikértem magamnak a hangnemet és panasszal fogok élni a járatot üzemeltető társaság felé.

De nem idegesítem már ezen fel magam, ilyenek is-olyanok is az emberek.

Amit még mindenképpen egy hosszabb bejegyzésben ki fogok fejteni, hogy tegnap azaz csütörtökön az egyik nagyothalló, igen nagyothalló jól olassátok barátomat kísértem el egy kutyás konzultációra, olyan kutyust szeretne aki tudja jelezni a különböző hangokat, és meg tudja mutatni a a hangok forrását. Azért gondolt erre ez a lány, mert az fordult elő vele, hogy egy siket szobatársával egy kollégiumi szobában aludt, és egyszer csak valami módon bejött a szobába két tűzoltó.. Nem, nem kell semmi erotikusra gondolni, csak hiába döngették az ajtót hogy füst miatt el kellene hagyni a szobát a lányok nem hallották ezt a zajt.

Jelezni akartam csupán hogy bár nem vagyok szakember ezen a téren de lebilincselt az amit az ilyen féle segítőkutyákról megtudtam.

Most kicsit rövidre “nyúlt” a bejegyzésem, de nefelejtsétek el hogy holnap le kell dolgozni a Márc 14.-i pihenőnapot.

Amúgy is már előre tartok a jövő vasárnap hajnaltól, nem azért mert nem fogok hazatalálni, hanem mert egy órával kevesebbet lehet aludni és ilyenkor óránként felébredek hogy fog-e az ébresztőm csörögni ami egy alma alakú eléggé olcsó angolul beszélő óra, jó is hogy nem drága mert egyszer lehet hogy repülni fog!

Marichuy tudom hogy nem a valóságban illetve nem az őt alakító színésznő veszítette el a látását, enyhe cinizmussal fogalmaztam.

Körbe fogom járni a Barbi kommentjében említett kisfiú esetét aki kattogó hangokat kiadva tájékozódik és leírom az álláspontom!

Szép napot!

Megfagyva bár de letörve nem,.. ismét jelentkezem.

Némi gondom akadt egy háztartási segédeszközzel, és ez érzékenyen befolyásolta a “kis” életem, nem, nem vágtam el a kezem, csupán pénteken reggel hideg-zuhany ként ért, hogy a vízmelegítő elromlott és hideg vízben kell tusolni. Végül is túléltem a műveletet, és azt a környezetvédelem szempontjából is hasznos megfigyelést tettem, ha így tisztálkodik az ember akkor mennyivel kevesebb édesvíz fogy. Természetesen mikor reszketegen láltam a víz alatt nem tartottam ennyire “zuhany”-rózsásnak a helyzetet!

Nem adtam fel azonban a küzdelmet tudtam hogy péntek van, és újra utazás haza a barátaimhoz a családomhoz és Prézli”cicához”.

A második baleset indulás előtt ért, még három héttel ez előtt egy minden földrész fűszerét forgalmazó üzletben nagy mennyiségű chili paprikához jutottam, ugyan is szeretep a csípőset. A gond csak az volt hogy nem rendelkezem olyan törő, daráló eszközzel amivel porrá lehetne átkonvertálni, ezérd apukám azt ajánlotta fel, ha elviszem neki az alapanyagot akkor ledarálja nekem.

Pénteken épp a paprikás dobozt maceráltam, ellenőriztem a tartalmát, hogy nem szóródik,potyog, majd jól lezártam az útra. A “nagy” eszemmel azonban elfelejtettem jó alaposan eztkövetően megmosni a kezem, és igen, nem sokkal később valamiért a szememhez nyúltam..

No ahogy említettem már talán színeket nem látok, de szerintem a vörös szín ilyen érzést kelthet az emberben, a hatóanyagnak csak egy töredéke juthatott a szemem alá de olyan érzés volt mint ha perzselnének.

Az utazásom zökkenőmentesre sikerült, sőt, engedjétek meg hogy egy nagyon pozitív példát említsek meg.

2006-ban sokat jártam Szegedre, mert ott is vezettem egy “sötétben mászkálós” rendezvényt, és hetente utaztam Szeged és Székesfehérvár között így a buszvezetők jól ismertek, én is őket, és mindig segítettek, például ha Solton a busz várakozott, segítettek vagy kerestek olyat aki segít felkeresni a mellékhelyiséget, és visszakísér a buszhoz. Nem egyszerű ám egy “kisdolog” után visszatalálni a buszáoz az embernek ha nem lát, főleg ha közben a jármű át is áll egy másik ocsiálllásra, nagyjából annyi esélyem van mint a hintalónak a Nemzeti Váktán!

No lényeg-a lényeg, hogy mind pénteken mind szombaton az elmúlt hétvégén a Tiszavolán járatával utaztam, és maximális segítségben részesültem, megkeresték nekem a leg ” Szuzisabb” helyet ahol nekem sem kell a nyakamba húzni a lábaim.

A hétvége rövidített volt, mert időközben derült ki hogy szombat 5-re jön a szakember aki fakaszt melegvizet.

A mozizás is végre megvalósult a Tamás barátommal a győri “kereskedelmi központban” lévő egyik teremben megkukkantottuk Csokiékat. Erre a filmre is igaz, hogy minden bizonnyal az alaptörténet látás nélkül csak a hangok alapján is érthető lett volna, de sok poénról biztosan lemaradtam volna. Tamással meg már a sok koncert és focimeccs meg kézilabda alatt kialakult a jó kommunikáció, így hiánytalan volt a kommentálás. Szuzi a székem alatt nézte végig a filmet, nem igazán aggódott aludt szépen, ennek az is volt az oka hogy a hangerő nem volt olyan őrült mint némely vetítőteremben. Sosem szeretem ha egy valóságban apró hang robbanás hangerejét veszi fel.

Magáról a filmről azért nem igazán beszélnék mivel lehet hogy van köztetek olyan aki nem látta és nem akarom lelőni a humoros jelenetek lényegét, a benyomásom azért az hogy érződik hogy elmúlt nagyjából tíz év az első rész óta, sokat változtak a társadalmi viszonyok. Arra gondoltam milyen izgalmas lenne bejárni azokat a helyszíneket (bár tudom hogy egy része díszlet, stúdió), ahol a forgatás készült, akkor tudnám igazán elképzelni kerek egész ként az alkotást, meg nem lenne rossz feelingje a történetnek úgy hogy tudom ezeket az eszközöket azok a színészek használták akik a filmvásznon is szerepelnek. Biztos néhányan meglepődtök hogy miért néz egy vak filmet, mozit stb, de ez nem lehetetlen ha kapunk segítséget, bár amint említettem fontos a pontos fogalmazás és az összecsiszolódás! Külföldön vannak olyan televíziós csatornák ahol vakok számára adaptálnak filmeket. Bízom benne hogy a digitális technológia fejlődésével ez számomra is elérhető lesz a “belátható” jövőben!

Még egy pozitív megjegyzést hadd tegyek, mikor beléptünk a mozi folyosójára, vagy a terembe nem volt negatív megjegyzés hogy miért hozok be kutyát sőt mindenki kedvesen mosolygott, ráadásul a kijövetelkor is előre engedtek minket.

A napot még a sietős családi ebéd után az ikertesóm színesítette, ugyan is azt a kérdést tette fel nekem hogy:

“Mi van öcsém bolondok napja van ma?”

Nem értettem miért mondta aztán kibökte hogy felemás zokni volt rajtam, úgy látszik valami hiba került a rendszerbe és a párkereső zoknik félreléptek!

A végére még egy cikk, erről a következő bejegyzésben fogok értekezni

Bevezetésül annyit, hogy ezért fontos ha az ember rosszul vagy nem lát kérdezni kérdezni kérdezni!