Látom-látom gyűlnek a rajongók ezért kaptok édességet újra, szép ezüstös sztaniol csomagolásban:)
Egy régen is már gyártott a Magyar Tengerről elnevezett csokinak volt ilyen papírja és azért imádtam mert 5 6 évesen még láttam ahogy csillogott rajta a napfény.
Most igazán azt nézném meg hogy a tengeren hogy csillog a napfény mert már régen voltam tengernél, lehet hogy át kellene úsznom Floridából Kubába?:)
Amúgy is nagy szívfájdalmam hogy mivel napi 180 Kilométert ingázom nem tudok hol és mikor úszni.
E hosszú bevezető után beszéljünk a lényegről!
Arról hog y mennyire szükséges az érzékenyítés az emberek pozitív attitűdjének előcsalogatása!
Előző héten például Móron is jártam egy rendezvényen ahol sok sok kérdésre válaszoltam és Tatabányán esélyórát tartottm az ottani főiskolásoknak és komolyan mondom hogy nagyon jó kérdéseik voltak és különböző szakterületeken fognak kiképződni, ezért elmondtam nekik hogy pl a marketing területén apelláljanak a látássérültekre is egy kelemes női vagy férfi hang megnyerésére egy kampányban is akár. Én a mai napig is szerelmes vagyok egy Kékduna rádió béi szignál hangjába aki azt mondja hogy “bár hol bár mikor”:)
Ma amúgy a következő élmények értek:
Ahogy tartottam haza felé a buszon két lány beszélgetett hogy a Szuzi talán aranyretriever vagy labrador retriever lehet és közbe kellett szólnom hogy ő labrador bár az eredet i labrador fekete volt de Európában nem annyira szeretik a fekete kutyákat Angliában sokkal elterjedtebb.
Nagyon helyesek voltak azon aggódtak hogy a Szuzi csúszkált a busz padlóján:)
Aztán leszálltam és egy másik lány is érdeklődött a Szuzi iránt le is ültem mellé, kiderült hogy Mártinak hívják mondtam is neki mint anővérem, de aztán ahogy beszélgettünk csörgött a telefonom.
Azt érzékeltem a lánynál hogy esetleg kicsit lassabb mint az átlag de nagyon kedves és aranyos volt.
CSörgött ugye a telefonom, és közben hallottam hogy egy fiú oda jött a lányhoz és elkérte az anyukájától és elvitte sétáln.
Még javában telefonáltam és visszajöttek és akkor a lány bejelentette az édesanyjának hogy ő jár ezzel a fiúval.
Látjátok így zajlik a szemem előtt az élet.
Búcsút is vettünk egymástól és én a melegre való tekintettel a volt Pléh-bárnak nevezett helyen sört akartam venni és megálltam ahol szerintem van a pult.
Nagy csendesség semmi reakció pedig fehérbot is volt nálam.
Gondoltam én ezt nem értem lehet nincs senki a pult mögött és most inek beszéljek a levegőbe kicsit odébb álltam. Jött egy srác és kért kávét és neki érdekes módon ott volt az eladó.
Utána közvetlen oda mente m és érdekes módon ki is lettem szolgálva csak azt nem értem hogy elsőre miért nem lehetett észre venni hogy ott állok?
Lehet valamit én rontok el pedig ilyenkor próbálok a felé nézni akivel beszéllek ahol vélelmezem hogy ott van.
Érdekes módon akik ismernek mondjuk azok a sofőrök akikkel rendszeresen járok már mondják hogy elöl nagy vagy kicsi-e a hely el fér-e a kutyám vagy sem.
Ezért mondom én hogy aki teheti menjen el a láthatatlan kiállításra az árny alattra vagy hasonló programokra mert más erről beszélni és más átélni a történteket.
És amúgy meg képzeljétek beszóltak az egyik kolleganőmnek aki vakvezető kutyával közlekedik. A csütörtöki tatabányai óráról tartott vonattal Pestre és le akarta állíttatni a mozgólépcsőt mert nem szokta emelgetni a kutyust és a jegyvizsgálók vagy nem tudom kik szóltak neki hogy a legnagyobb csúcsforgalom közepén miért állíttatja le a lépcsőt.
Annyira nem értem meg ezt a felfogást, mert mi nem tehetünk arról hogy felvonókat nem építettek ezekre a helyekre és szerintep egy perc alatt le lehet gyalogolni egy megállított mozgólépcsőn.
Természetesen nem lehet mindenki annyira édes és cukor mintén:), mert én például szombat este is mikor sörözésből tartottam haza a győri buszpályaudvaron egy pápai srácnak elmondtam hogy merre van a belváros mivel szórakozóhelyet keresett de nem ismerte a várost.
Még önbizalmat is adtam neki mert le volt hangolódva és eléggé siralmas önképe volt, de elmondtam neki hogy ne aggódjon előfordulhat hogy ezen a szombat estén nem ismerkedik meg valakivel de ettől nem dől össze a világ és ami a leg fontosabb hogy érezze jól magát.
Ti is érezzétek jól magatokat, én annyira nem vagyok jól mert elaludtam a tegnap esti Barca Milan meccset ráadásul nem is győztünk.
érzékenyüljünk
2011 szeptember 14. | Szerző: vaszabi | Hozzászólások (0)
Sziasztok!
Látom-látom gyűlnek a rajongók ezért kaptok édességet újra, szép ezüstös sztaniol csomagolásban:)
Egy régen is már gyártott a Magyar Tengerről elnevezett csokinak volt ilyen papírja és azért imádtam mert 5 6 évesen még láttam ahogy csillogott rajta a napfény.
Most igazán azt nézném meg hogy a tengeren hogy csillog a napfény mert már régen voltam tengernél, lehet hogy át kellene úsznom Floridából Kubába?:)
Amúgy is nagy szívfájdalmam hogy mivel napi 180 Kilométert ingázom nem tudok hol és mikor úszni.
E hosszú bevezető után beszéljünk a lényegről!
Arról hog y mennyire szükséges az érzékenyítés az emberek pozitív attitűdjének előcsalogatása!
Előző héten például Móron is jártam egy rendezvényen ahol sok sok kérdésre válaszoltam és Tatabányán esélyórát tartottm az ottani főiskolásoknak és komolyan mondom hogy nagyon jó kérdéseik voltak és különböző szakterületeken fognak kiképződni, ezért elmondtam nekik hogy pl a marketing területén apelláljanak a látássérültekre is egy kelemes női vagy férfi hang megnyerésére egy kampányban is akár. Én a mai napig is szerelmes vagyok egy Kékduna rádió béi szignál hangjába aki azt mondja hogy “bár hol bár mikor”:)
Ma amúgy a következő élmények értek:
Ahogy tartottam haza felé a buszon két lány beszélgetett hogy a Szuzi talán aranyretriever vagy labrador retriever lehet és közbe kellett szólnom hogy ő labrador bár az eredet i labrador fekete volt de Európában nem annyira szeretik a fekete kutyákat Angliában sokkal elterjedtebb.
Nagyon helyesek voltak azon aggódtak hogy a Szuzi csúszkált a busz padlóján:)
Aztán leszálltam és egy másik lány is érdeklődött a Szuzi iránt le is ültem mellé, kiderült hogy Mártinak hívják mondtam is neki mint anővérem, de aztán ahogy beszélgettünk csörgött a telefonom.
Azt érzékeltem a lánynál hogy esetleg kicsit lassabb mint az átlag de nagyon kedves és aranyos volt.
CSörgött ugye a telefonom, és közben hallottam hogy egy fiú oda jött a lányhoz és elkérte az anyukájától és elvitte sétáln.
Még javában telefonáltam és visszajöttek és akkor a lány bejelentette az édesanyjának hogy ő jár ezzel a fiúval.
Látjátok így zajlik a szemem előtt az élet.
Búcsút is vettünk egymástól és én a melegre való tekintettel a volt Pléh-bárnak nevezett helyen sört akartam venni és megálltam ahol szerintem van a pult.
Nagy csendesség semmi reakció pedig fehérbot is volt nálam.
Gondoltam én ezt nem értem lehet nincs senki a pult mögött és most inek beszéljek a levegőbe kicsit odébb álltam. Jött egy srác és kért kávét és neki érdekes módon ott volt az eladó.
Utána közvetlen oda mente m és érdekes módon ki is lettem szolgálva csak azt nem értem hogy elsőre miért nem lehetett észre venni hogy ott állok?
Lehet valamit én rontok el pedig ilyenkor próbálok a felé nézni akivel beszéllek ahol vélelmezem hogy ott van.
Érdekes módon akik ismernek mondjuk azok a sofőrök akikkel rendszeresen járok már mondják hogy elöl nagy vagy kicsi-e a hely el fér-e a kutyám vagy sem.
Ezért mondom én hogy aki teheti menjen el a láthatatlan kiállításra az árny alattra vagy hasonló programokra mert más erről beszélni és más átélni a történteket.
És amúgy meg képzeljétek beszóltak az egyik kolleganőmnek aki vakvezető kutyával közlekedik. A csütörtöki tatabányai óráról tartott vonattal Pestre és le akarta állíttatni a mozgólépcsőt mert nem szokta emelgetni a kutyust és a jegyvizsgálók vagy nem tudom kik szóltak neki hogy a legnagyobb csúcsforgalom közepén miért állíttatja le a lépcsőt.
Annyira nem értem meg ezt a felfogást, mert mi nem tehetünk arról hogy felvonókat nem építettek ezekre a helyekre és szerintep egy perc alatt le lehet gyalogolni egy megállított mozgólépcsőn.
Természetesen nem lehet mindenki annyira édes és cukor mintén:), mert én például szombat este is mikor sörözésből tartottam haza a győri buszpályaudvaron egy pápai srácnak elmondtam hogy merre van a belváros mivel szórakozóhelyet keresett de nem ismerte a várost.
Még önbizalmat is adtam neki mert le volt hangolódva és eléggé siralmas önképe volt, de elmondtam neki hogy ne aggódjon előfordulhat hogy ezen a szombat estén nem ismerkedik meg valakivel de ettől nem dől össze a világ és ami a leg fontosabb hogy érezze jól magát.
Ti is érezzétek jól magatokat, én annyira nem vagyok jól mert elaludtam a tegnap esti Barca Milan meccset ráadásul nem is győztünk.
Szép nyári őszi napot!
Oldal ajánlása emailben
X