Gyulai kolbászolástól a vaklármáig

Két héttel ez előtt Gyulán jártam egy továbbképzésen, és sok-sok pozitív tapasztalatot szereztem!

A beszámoló előtt azonban hadd hívjam fel a figyelmet természetesen magamra, mert ma azaz Június 25.-én 12:35-kor az M2 csatornán ha az égiek is úgy akarják “benne leszek a tévében” az Arcok a médiában sorozat keretében, talán emlékeztek rá tavasszal írtam hogy volt Székesfehérváron felvétel.

A szálloda ahol voltunk amit reklámozni azt gondolom nem ildomos megtennem, de le kell írnom hogy a leg messzebb menőkig figyeltek ránk látássérültekre és a két vakvezetőkutyát is beengedték sőt vízzel kínálták.

A felvonóban képzeljétek braille-írással is ki voltak írva a számok és panaszra nem lehetett okunk!

A lépcsőházban mert azért hogy a fenekem és Szuzié sem nőjön nagyra inkább gyalogoltunk, egyszer egy idős hölgy minden áron be akart tuszkolni a felvonóba, az mentett meg minket hogy nem mozdultunk meg és így a fotocella nem érzékelt minket és eltűnt a jótevőnk:)

Lehet én nem vagyok csak eléggé modern, de ami még furcsa volt elsőre:

A szobák ajtaját kártya nyitotta, nem kulcs ez nem volt meglepi, máshol is találkoztam már ilyennel. Ami azért zavarba hozott, hogy első este hiába akartam tölteni a telefonomat, nem jelezte hogy töltés alatt állna. Rángattam a zsinórt, mozgattam az akkut, de kiderült hogy más a baj. Felhomályosítottak hogy azt a kártyát amivel az ajtót nyitottam a bejáratnál lévő műanyag “zsebbe” kell elhelyezni és akkor lesz áram a szobában.:)

Lehet hogy volt a vendégeknek valami használati utasítás de én nem találtam.

Abban a szobatársam segített például hogy a fürdőszobában a sok-sok kis tubus közül melyik mire való, na jó azért nyilván nemfogok hajzselével fogatmosni hiába van tubusban mind a kettő:)

A minibárt annyira nem “vettem” szemügyre egy volt osztálytársam mesélte hogy egyszer egy méregdrága helyen megtalálta a minibárt, tapizta az üvegeket, kivette őket, visszatette, és aztán mikor másnap akart elmenni valami őrült magas összeget akartak vele kifizetni mert olyan volt a rendszer hogy a hűtő érzékelte ha kivesznek valamit belőle és a szoba számlájához írták, a srácnak szerencséje volt mert mivel minden üveg a helyén volt és nem hiányzott semmi belőlük nem kellett fizetniük:)

Egy meglepetés azért még ért egyik reggel mikor kicsit későn értem oda az agytágításra, éppen álltam az ágyam előtt hála istennek felöltözve, mikor nyílik az ajtó és bezúdul egyfő takarító személyzet, ő is meglepődött, én is, aztán a társaim elmondták hogy a belső kilincsen van egy papír ha délelőtt is a szobában vagyok akkor ki lehet tenni hogy “ne zavarj”, de úgy jártam mint Mehemed és nem tudtam bár engem senki nem borított fel.

Ami nagyon szimpatikus volt m

A továbbképzés amúgy jó hangulatban zajlott, sok régi ismerőssel találkoztam és két este is felmértük a közeli söröző kínálatát, az első este hosszabban, a másodikon a vihar miatt rövidebben.

Első mászkálós esténken volt a San Marino elleni barátságos válogatott meccs, mi a teraszon üldögéltünk és talán a mérkőzést nem vettük kellően komolyan és hangosak voltunk de a “bentiek” becsukták az ajtót. Jött a pincér és mondtam neki hogy ne haragudjanak ránk a bentiek amit mi itten folytatunk csak vaklárma!!