Bálint, Dávid, Dávid, Szuzi

2013 február 20. | Szerző: vaszabi | Hozzászólások (0)

Természetesen engem sem hagyhat ridegen a nem annyira rég “elzúdult” Valentin nap de mivel nem szeretnék elcsépelődni ezért nagy Vaszabiságomban más a megközelítés.
Le kell hogy szögezzem hogy legyen szó bármely ünnepről (egyházi, állami vagy “magán”) ünnepelni, vidámkodni jó és hogy erre mi szolgál indokul majdnem teljesen érdektelen számomra. Holdújév? Húsvét? A függetlenség napja? Születés vagy névnap? Talán csak az ünneplés módjára van hatással, a jókedvre, a baráti beszélgetések bőségére nem hinném. Ne várjátok kedves olvasók tőlem hogy nagy ostorcsapásokkal illessem a Valentinozást, de azt sem hogy őrült romantyikával a szerelmesek ünnepét zengjem. Aki szereti és van érkezése ünnepelje mint szerelmesek ünnepét de talán nem célravezető az épp pártalanok részéről a szájhúzás és az irigykedés…
Bizony elmondom nektek én biza megültem ezt az ünnepet annak dacára hogy itt szingliskedem. Nem, nem béreltem fel senkit magam mellé hogy  “naa lécci gyere el velem Valentin nap alkalmából és akkor majd akciózunnk egyet fizetsz kettőt vihetsz”, bár Szuzi gondoskodott hogy a  Bálintnap ne mondjon csütörtököt és megajándékozta magát. Amint láthatjátok szép kis labdát talált magának amit valahogy elgurított egy polc alá és Szent Bálint estéjén a laszti előkerülése a kutyust úgy felvillanyozta hogy még este is spontán módon hol a lábujjamhoz, hol a fülemhez vagy oldalamba nyomta a labdát. Nem tudom mennyire látszik de elmondanám hogy ezen a labdán egy Fc Barcelona címer van és még az előző kutyusommal Prézlivel vettük Barcelonában  hét évvel ez előtt és ez a játék olyan magas minőségű hogy még mindig funkcionál.
Internetről és egyéb hírközegekből azért tájékozódtam a Bálint ünneppel kapcsolatos dolgokról és elképzelhető hogy korábban elkerülte a figyelmem de most nem hogy Szent Bálint egyik börtönőrének lánya vak volt és az isteni Valentin közbenjárt annak érdekében hogy a hölgy láthasson, sőt ezt tetézve üzenetet is küldött neki. Felfigyeltem még egy “diszkriminatív” programra is mely az egyik szegedi múzeumban került megrendezésre február hó 14. napján, a szerelmes párok vérnyomását és pulzusát figyelték hogy mi történik ha egymásra néznek, az elmélet azt mondta hogy ez nyugtató hatású. Nem azért mondom mert Szegeden tartózkodtam volna ezen a napon de azzal a gondolattal játszottam el hogy rám aztán nézhet egy lány nagyon szépen csak kivételes helyzetekben sikerüll ezt megéreznem de ez én sem tudom mitől függ, ezért indítványoznám a program szervezőinél hogy ha jövőre is gondolkoznak hasonló szervezésében akkor kellően súlyosan látássérült személy esetén az egymás szemébe nézés helyett engedélyezzék a kézfogást.

A pulzus és a hangulat megnövelésére azért más eszközök is léteznek és nem csupán az ember szerelme képes ezt előidézni, pénteken is szombaton is egy teázóban voltam és az első este végén “valamitől” saját magamnak intéztem el a pulzusszámom megnövekedését mert hatalmas koncentrációmban a bankkártyás fizetésnél kétszer is elrontottam a kódom pedig az 5-ös gomb szépen jelölve volt sőt azt is tudtam melyik a “zöld gomb”. Szombaton mondjuk úgy a másik törzshelyemen az okozott emelkedet hangulatot hogy ha egy rövid órára is de Dávid barátommal találkoztam és jól elbeszélgettünk vele és persze a többiekkel a világ dolgairól, Szuzi rá mindig nagy erőkkel ugrik fel sőt egyszer másfél éve mivel nagyon hideg volt a villamoson a Dávid ölébe ült. Így esett hogy a szerelmek és a szerelmesek ünnepéből a barátok összejövetele lett, és a bejegyzésre készülődve ennek megerősítése ként olvastam hogy Valentin napját Finnországban a barátok ünneplik inkább és ők küldözgetnek üzeneteket képeslapokat egymásnak.
És hogy a “nóta” végére a cím is érthető legyen, második Dávidot tegnap “gyűjtöttem” be a pályaudvaron mikor is a Győrbe jövő vonatomra vártam. Reméltem hogy mint ahogy rendesen a 9. vágányról fog indulni mikor is egy fiatalember lépett oda hozzám és inkább kérdezte mint kijelentette hogy “ugye Győrbe jössz?” meglepődtem hogy honnan tudhatja az úticélom de ő elmondta hogy évekkel korábban már egyszer segített mikor nagy rohanásban voltunk egy vonatra és emlékezett rám. Most is elkísért a vonathoz ami meglepetésre alacsonypadlós gyorsvonat volt és egy jót beszélgettünk útközben, sőt időközben a fiú (Dávid) egyik ismerőse is csatlakozott hozzánk a beszélgetést illetően, sőt ahogy Szuziról beszéltem még egy újabb hölgy is odaült hozzánk aki mint elmondta terápiás segítőkutyákkal foglalkozik.
Elmondhatom hogy igazán szívmelengetően sikerült a Szent Bálint nap körüli ünnepkör és mintegy megkoronázásául ennek  Szuzit is felköszöntöttem tegnap névnapja alkalmából.