Az élet dolgai

Új év újabb hétköznapok következnek nem mindennapi helyzetekkel és reakciókkal. Őszintén remélem hogy a drága olvasóimnak kellemesen zajlott az évváltás, amint említettem is én takarékon voltam, de majd az idén lesz nemulass, illetve ellenkezője de na úgy is értitek…

Azt tudom hogy nem csupán nekem de a Manchester United és a hölgyek nagy kedvencének Waine Rooney számára is nyögvenyelősen kezdődött az év mert egy korábbi 5 gólos győzelmet nagyon sikerült megünnepelnie másik két csapattársával és a trainer a másnapi szószerint másnapi teljesítményével nem volt megelégedve ezért a következő bajnokin ki is hagyta a csapatból és az egy hétre eső fizetését sem kapta meg.

A hétfői napom mondhatni az évem nekem is csikorgósan indult, úgy éreztem hogy senki nemtalálja a helyét, munkanap volt de tanítás még nem volt, az nem zavart hogy sok telefonos érdeklődő volt a legkülönbözőbb jogi kérdésekkel kapcsolatosan, meg is értem hogy sokan aggódnak amiért a rokkantsági ellátások rendszere megváltozott, de legalább hárman azzal fárasztottak hogy látássérült ként ők miért nem jogosultak támogatásra hogy gépkocsit szerezzenek és mikor szépen nyugodtan vázoltam nekik a helyzetet hogy abban az esetben érdemes próbálkozni ha mozgásszervi problémáik is vannak még szinte én voltam a hibás hogy rossz a rendszer és minden-minden de igazságtalan.

Reggel ráadásul a szívbaj jött rám mert törvényesen le akartam nyúlni a győri bankom beszélő atm-jét és a bankfiók ajtajánál elkezdtem keresni a kártyám de csak nemtaláltam. Volt három percem a keresgélésre, és arra határozottan emlékeztem hogy előző délután direkt a kabátom belső zsebébe tettem hogy reggel ne húzzam az időt az elővétellel. A végeredmény az lett hogy nem jutottam pénzhez és a kis lelkem meglehetősen felzaklatódott és így ültem a hajnali buszra. Nyugodni azonban nem tudtam és expedíciót indítottam a kártya előkerítése érdekében és mármár keztem feladni a feladhatatlant mikoris előkerült. És jogosan kérdezhetnétek hogy mit bénáztam hogy ilyen sokáignem sikerült megtalálnom, de elmondom nektek hogy a drága elrejtőzött. Egy konferenciáról maradt a zsebemben egy műanyag kitűző és ebben volt pont akkora hely hogy a kártya oda beférkőzhetett és rútul nem engedte hogy megtaláljam.

És hogy a nap teljes legyen kiderült hogy nincs információ arról Január 31.-e után az egyesületem megkapja-e a munkabéremre a támogatást vagy sem, ezért is meg amúgy is fokozott aktivitással kell állást keresnem.

Ezen túl délután a két óra amit várnom kellett a buszomra olyan de olyan lassan múlt mint amennyire lassan Chariernek Pillangó ként Francia-guyanán, egyszerűen minden kényelmetlen volt, a váróteremben lejtett a szék, tömegvolt….

Más választásom nem maradt mint rádiót hallgatni a visszakapott mp3 lejátszómon amit két évvel ez előtt emelt el valaki egy Városligetben található söröző teraszán mert ott volt a korsóm mellett aztán egyszer meg már nem volt ott és mivel voltak rajta olyan adatok ami alapján elérhető vagyok a becsületes megtaláló két hete vissza is juttatta számomra. De elkalandoztam mit ahogy már megszokhattátok, tehát keresgélem nagyban a megfelelőr rádióállomást az ólomlábú idő társaságában amikor is egyszer csak megszólalt az isteni Erosnak ez a száma

Ha hiszitek ha nem erre aztán olyan régi-régi 18 évvel ezelőtti emlékek ugrottak elő hogy már nem is volt hideg és szürke körülöttem minden mert egy nyári hajnal volt a Gyurit az ikertesóm vártam haza a napfényes Itáliából mert ott volt az általános iskolával kézilabdázni és persze nyaralni is és én abban az időben mindent tudni akartam ami olasz és nyilván önző az ember bíztam benne hogy csak hoz nekem valami iigazi itáliai ajándékot az sem baj ha csak egy marék homok vagy egy kavics de onnan származik ahová én annyira vágyakoztam. Aki emlékszik rá abban az időben volt egy bűnügyi filmsorozat a Polip ahol Conrado Cattani felügyelő üldözte a modernkor betyárait és engem bevallom egy idő után nem is a történet érdekelt hanem a látszólag apróságok a dallamos hangzású nevek de tulajdonképpen minden apró részlet az ottani életről.

Ebbe a hangulatba mármint a nyári hajnaliba varázsolódtam vissza és képzeljétek annak idején igen kaptam ajándékot mégpedig egy kicsi labdát amibe vizet lehetett tölteni, és megvolt formázva egy kis arc, szem, és kinyújtott nyelv és a trükk az volt hogyha valakinek mutattam hogy nézd de érdekes arca van a labdámnak ahogy kereste az érdekességet nekem csak össze kellett nyomni és máris összevizeztem a gyanútlant.

Egyszer fél évvel később bajba is kerültem majdnem egy ilyen vicces eszköz miatt a vakok iskolájában mert sikerült szeritem a Patrick unokaöcsém jóvoltából egy a megszólalásig hasonlító cigarettás dobozt amiből még tapintásra is lóggott ki néhány szál cigi de ittis trükk volt a dologban mert mikor a dohányos megfogta a dobozt hogy engedjen a kínálásnak ráadásul márkás dohányt ígérkezett akkor őt is lespricceltem. Gondom abból akadt hogy elterjedt a tanárok között hogy valamiféle cigarettával mászkálok és szörnyű rólam aztán sosem gondolták volna és veszélyes a dolog mert ha cigim van akkor tűzszerszámom is lehet és nehogy balesetet okozzak… Amikor vinni akartak raportra kezemben volt az inkriminált doboz és az egyik nevelő olyan lendülettel tépte ki a kezemből hogy szétesett és világosan látszott hogy nincs itt szó semmi dohányról csak hatalmas nagy diákcsínről.

Már majdnem elérkezett nagy álmodozásaim közepedte a buszom indulásának ideje de rezgett a zsebem és két darab sms várt a bankomtól és az egyikben 50000 Forintot levettek a számlámról a másik szerint ugyan ennyit jóváírtak, és azon mosolyogtam hogy Győrbe érkezésem után megint lesz egy apró utacskám de már abban a biztos tudatban hogy jóhelyen van a kártyám.