az “okos” robokuty

Így néz ki a robot vakvezető kutya Tokio – Néhány éven belül “leépítés” fenyegetheti a vakvezető kutyákat, japán kutatók ugyanis előálltak robotmásukkal. Az előre programozható, érintésre működésbe lépő szerkezet nagy előnye, hogy szobatiszta, nem kell sétálni vinni és igen keveset fogyaszt. Elterjedésére azonban legalább két évet várni kell még Japánban is, hiszen csak kísérleti stádiumban van a fejlesztés. – A kéz érintésére indul, mindenféle terepen, akár lépcsőn is kiválóan működik – tájékoztatta a The Tokyo Times munkatársát a bemutatón kifejlesztője, az NSK nevű cég egyik mérnöke. – Sima terepen kerekeivel gyorsabb mozgásra is képes. Háromdimenziós érzékelője jól látja a közeledő akadályokat, nem vakkantással figyelmezteti “gazdáját”, hanem egy kellemes női hang tájékoztat róluk. A tökéletesített változatok már nem kézszorítással érzékelik a parancsot, hanem felismerik “gazdájuk” hangját, és beépített GPS-szel bárhová elviszik majd őket.

A hír nem rossz-nem rossz bár Szuzi most azt mondta az előbb hogy ő engem még egy ilyen robokuttyra nem bízna rá mert a gps egy dolog és hogy bárhová elvezet ez egy másik mert bár nem értek a navigációhoz de úgy gondolom az még kevés a boldoguláshoz hogy a műhódak által meghatározza valaki a helyzetét, ahhoz jó térkép is kell hogy oda jussunk ahová szeretnénk. Nem rossz hogy női hangja lenne ennek a berendezésnek, bár én a női hangot jobban szeretem élőben testközelről hallgatni mert akkor a hang tulajdonosába bele is lehet karolni, ráadásul azt meg ki mondta az írás szerzőjének hogy a vakvezető kutya vakkantással kommunikál? Nem szeretnék senkit sem megbántani viszont nagyképű sem akarok lenni de ha ilyen írást készül valaki megjelentetni bátran küldje át nekem én ígérem hogy szívesen leírom a véleményem. Ez azért lehet fontos mert ha olyat olvasok hogy “csökkentett munkaképességűek”, vagy “látási fogyatékosságuk miatt kihívásokkal küszködők”, illetve a régi kedvenc a “segítséggel élő”, akkor percekig nem tudok munkát végezni mert olyan életidegen a fogalmazásmód, szóhasználat. Ameddig nem töltöttem reptereken és repüléssel foglalkozó emberek köztennyi időt mint szeptemberben és most novemberben én is simán úgy fogalmaztam hogy a pilóták jogosítványt szereznek, közben ha jól tudom akkor ez szakszolgálati engedély. Egy szónak is száz a vége, pont azoknak mond ez a beidézett írás keveset akik számára hírértéke lenne, bár érdemes végiggondolni néhány helyzetet.

Meglennék lőve rendesen ha egy fontos tárgyalásra hovatovább életem fontos rándevújára mennék a robotommal és lemerülne útközben én biztosan kétségbe esnék, a telefonjaim is mindig aleg rosszabbkor adják be a kulcsot. És ha valaki imponálni szeretne nekem akkor mit mondana? “Szia, hoztam néhány elemet a kutyusodnak mert látom hogy két csík van rajta és kezd lehervadni”??

Ezenkívül olyan furcsa érzés lenne egy fém felületet megsímogatni hogy jólvan ügyes vagy, semmi bajom a fémből készült dolgokkal, de bizonyára furcsa lenne. Eszembe jut egy régi gyerekkoromban olvasott finn népmese Ilmarinenről a kovácslegényről aki annyira magányos volt és minden elvárás szerint kellett volna hogy felesége legyen hogy legyártott egy asszonyt magának, de aztán minden baj volt vele mert persze nem takarított sőt amikor mellette feküdt egyenesen hideg volt:)

Ahoggy a vak mondotta “meglássuk majd” mi lesz ebből a gépkutya projektből csak kötelezővé ne tegyék a használatát!!

Gergely hozzászólására is reagálnék röviden mert nagy hőstett túlélni egy általam produkált láthatatlanos vezetést de nektek sikerült és örülök neki hogy itt is megkerestél, egyszer szívesen megnéznénk azt a helyet ahol dolgozol és akkor neked is megmutatom hogy az Euro bankjegyen vannak nem látható viszont érezhető barázdák és a méretük alapján is meg lehet őket különböztetni, a fémpénz pedig úgy működik mint nálunk azaz a méret, esetleg a súly de minden képp a recézettség árulja el hogy milyen pénzérme van az ember kezében. Azon meg ne aggódj hogy a hölgyről nem vetted észre hogy látássérült mert ha valaki nem jelzi ezt a tényt és nem teljesen vak akkor ha úgy akarja szinte lehetetlen megállapítani hogy más igényei vannak mint az átlagnak.

Bezzeg rólam meglehet állapítani, de ma mikor kerestem Győrött a nemzetközi pénztárat a belfőldi jegyértékesítő kis-asszony aki bizonyára látta a fehérbotot a kezemben a kérdésemre miszerint merre találom a nemzetközi pénztárt úgy válaszolt hogy a piros üdítőautomatáig kell visszamenni és ott.

Lehet hogy mert betegeskedem is és mert nagyon meglepett ez a válasz miután odébb léptem a pulttól nagyon tehetetlen ábrázatom lehetett mert egy néni szabályosan odarohant hozzám hogy mi a baj, miben segíthet.

Vakadálymentesítés:

Nem húzom az időt de még két dolgot el szeretnék mesélni nektek mint pozitív tapasztalatot.

Három héttel ezelőtt egy barátomnak segítettem jogi szempontból és a dunaújvárosi Bíróságra vezetett az út, a helyzethez tudni kell hogy ő két bottal jár, én pedig egy bottal és Szuzival ezért elég nagy feltűnést keltettünk mikor kiszálltunk az autójából. El kell hogy mondjam hogy annyira szeretem a fiú hozzáállását az élethez mert járja a világot és Európát és kicsit úgy is tekintek rá mint valamiféle reinkarnációra aki nagyon is hasonlít rám.. Miért is kezdtem bele ebbe a történetbe? Azért mert ma sokat olvashattok arról hogy sok helyen nem segítenek nincs kialakítva a felvonó, stb. Az újvárosi Bíróság épületénél megkerestük a csengőt, értesítettük a portást hogy a felvonót szeretnénk használni egyértelmű volt a helyzet mert kamerán keresztül láthatta a mi kis kommandónkat tehát tudta hogy nem csak vaklárma a riasztás.

Gond nélkül meg is érkeztünk a megfelelő emeletre és Gábor barátom azt mondta hogy még vezetősáv is található a burkolatban ami segít a látássérülteknek az orientációban vagy az irány tartásában.

A másik pozitív példa egy tatabányai szállodában ért mert a liftbe beszállva csak poénból kutattam a braille-feliratú gomb után és meglepetésemre találtam is nem érintőkapcsolót és még jól is volt megszámozva, ami azt jelenti hogy a 6-os számot megnyomva a 6. emeletre sikerült eljutni. Üröm az örömben hogy én ezt a tényt a rövid beszédemben meg is említettem hogy egy plusz pont a helynek mert ez legalább működik de döbbenetemre egy mondjuk úgy gyengénlátó sorstársamtól utána megkaptam hogy én miért dícsérem meg a helyet amikor az látásmaradvánnyal rendelkező számára nem igazán akadálymentes. Akkor sem hagyom magam és tudjátok erre a helyzetre igaz az hogy ha citrommal kínál az élet kérj hozzá martinit!!