“A következő buszon rajta leszek én is”
2011 május 6. | Szerző: vaszabi | Hozzászólások (1)
Szép estét, remélem még nem vagytok ágyban, vagy ha igen előbb utóbb olvastok engem is 🙂 Híreim vannak, például az, hogy újra látok!! Ennek apukám is nagyon örül tegnap este mikor meglátogattam Győrben meg is kérdezte hogy “kisfiam és az új fehérbot legalább jobb mint a régi?:)”, valóban jobb mint a régi mert a régi elveszett ez meg “még” meg van és így biztosabban közlekedem. Vannak olyan kutyások akik fehérbotot nem használnak de én már bizony 12 és fél éve így közlekedem ezért volt szokatlan a “fegyverem” nélkül. Tegnap a bot megvásárlása előtt pedig Erikával (akivel az ovisokat érzékenyítettük), mászkáltunk Budapesten, és néhány embernek megoldhatatlan feladatot okozott hogy mit keres egymás mellett egy vak és egy mozgássérült, és súlyosbító körülménynek még Szuzi is ott volt, bár én váltig állítottam hogy Nemesünk el mert én biztosan állok a lábamon egy kanyarodó villamoson is de nem szaporítva tovább a szót nagy pánikot okoztunk. A bot megvásárlása zökkenő nélkül ment, bár sérelmeztem hogy 6000 Ft-ért legalább egy rádiót, vagy mp3 lejátszót de minimum pendriveot építhetnének bele.. Meglepetés is ért, a segédeszközöket árusító üzletben rákérdeztem hogy árulnak-e személyi mérleget ami beszél és ráadásul magyarul (furcsa lenne más mértékegységben számolni a kilóim), és kiderült hogy már nem forgalmazzák mert a gyártó abbahagyta a gyártását. Nyilván vannak még valahol elfekvő készletek és ez csak puhatolózás volt hogy mennyibe kerül, ha kerül és milyen módon lehet beszerezni, de erre nem számítottam. Tisztában vagyok vele hogy egy magyarul beszélő segédeszköz megtervezése, legyártása, bevezetése a piacra nem könnyű valamint adódhat olyan helyzet hogy a cég felfüggeszti az előállítást, de nem kellene esetleg erről a potenciális vásárlókat tájékoztatni?? Nem baj, majd szerzek eztkövetően más országokból segédeszközt, akár Ausztriából úgy is készülök Bécsbe egyéb okok miatt. Szuzi bezzeg nem húzta fel magát a történteken de mivel szép tavaszi napos délután volt alkalmat adott hogy a Városligetben a kutyusom sétálhatott, szagolhatott és futhatott egy nagyot. Újra a táskámba kell tennem majd egy szolgálati teniszlabdát mert csak egy bot volt amit el lehetett dobni és ő szorgalmasan futott. Mivel a tegnapi és a mai napom is szabad volt elutaztam Prézli-kutyusomhoz és persze apukámhoz Győrbe, és érdekes dolgot hallottam a buszon. Nagyon kedves és vidám buszsofőr volt az egyik esti buszon, kérdeztem tőle milyen idő lehet Győrben, de nem tudta mire én sajnálatom fejeztem ki hogy akkor arra sem fognak figyelmeztetni hogy állítsam át az órám a helyi időre, és csinos női személyzetre sem számíthatok,, ezen jót mosolygott. Budapesten a busznak a harmadik megállója a Bocskai út, és akkorra már talán két ülőhely maradt a buszon. Igen, biztosan emlékeztek az előző álló utasokról szóló történetre, ezért is lepett meg ami bekövetkezett. A vezető a megállóban lévő utasoknak elmondta hogy nagyon-nagyon az elnézésüket kéri de mivel kettő üres helye van csak ennyi utast vehet fel mivel álló utast az autópályán nem szállíthat. Nagyon tetszett a korrekt tájékoztatása, nem vitatkozott, nem csukta rá a szerintem jogosan méltatlankodókra az ajtót és teligázzal nem húzott el, hanem elmagyarázta hogy az utasok annyit tudnak megtenni az ügy érdekében hogy leveleket írnak vagy más fórumokon elmondják a véleményüket. Bele sem merek gondolni hogy én is akár járhatok így mondjuk ha éppen Győrbe vagy akár hová is kell utaznom egy utolsó busszal és nincs időm vagy tudományom bemenni a fő pályaudvarra akkor mit lehet ilyenkor tenni? Tudom-tudom vonatok is közlekednek kasba-keresztbe az országban, de csak hogy két példát említsek akár Székesfehérváron akár Csornán a városnak teljesen más részén van a vasút és a busz megállóhelye. Megint “kitör” belőlem az érdekvédő de el nem hiszem hogy a XXI. században megoldhatatlan ez a helyzet, nem ez a szakmám beleszólni semmi esetre sem szeretnék de valamilyen módon csak lehessen szervezni a tömegközlekedést, mert ennyi erővel akkor nincs értelme hogy az indulási helyet követően Budapesten belül máshol is megálljon a busz mert ezzel annyit lehet elérni hogy az utasok esetleg bemennek mondjuk a Népligetbe, vagy más nagy pályaudvarra és ott fognak lemaradni a buszról. Látjátok, már megint olyan üggyel foglalkozom ami nem “vakspecifikus”, nem azért bosszant mert nem látok ráadásul nem is voltam szenvedője az eseményeknek viszont elkeserít az a tény hogy utazni szándékozó emberek ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Nem vagyok én vezető, sem hatalmas személyiség, de arra kérném azokat a kedves olvasókat akik tudnak tenni az ügy érdekében vagy olyan helyzetben vannak hogy felhívhatják a hatóság és a busztársaságok figyelmét a helyzetre ne habozzanak cselekedni! Fogok a Volánnak írni egy érdeklődő levelet magam és mások miatt is hogy tisztán lássam a szabályokat mihez kell alkalmazkodni. Akit érdekel egy cikk a témából ajánlom figyelmébe: http://www.zoldelet.hu/koezlekedes/94-koezoessegi-koezlekedes/93-felhaborito-a-buszok-nem-szallitanak-allo-utast Mivel elképzelhető hogy kicsit paprikásra sikerült a bejegyzésem a végére még egy gyöngyszem saját édesapámtól: Gyereknek sem, felnőttnek sem vagyok és voltam egyszerűen kezelhető és ha sokat variáltam akkor azt szokta mondani: “Fiam, csináltam volna inkább kampósbotot, arra legalább támaszkodni lehet!” Kellemes hétvégét kívánok nektek vigyázzatok a hideg éjszakával és a megfázással, valamint mivel a híradóban láttam én is köszöntöm a világnapjukon a motoros hölgyeket, én szívesen felülök mögéjük és vakon bízva bennük megyek velük!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia Szabi!
Valóban, ha úgy tetszik megalapítottuk a ” Nemesünkel” mozgalmat s ezzel egyben szinte forradalmat indítva el a körülöttünk jövők- menők lelkében s elméjében. Akik láttak már minket együtt közlekedni s lesokkoltuk őket és akik még csak fognak, azoknak egyaránt azt üzenném, hogy a segítségnyújtás nem csak a fizikum és az épp érzékszervek kérdése, hanem sokkal inkább az elhatározásé. Ha ez meg van a többi már fejleszthető. Így lehetséges az, hogy egy mozgássérült ember képes segíteni egy látássérült társának és fordítva . És egy nagy titkot még elmondok ezzel kapcsolatban: napról -napra mindenki egyre profibb lesz a saját szakterületén 🙂 Szép napot a szerzőnek és az olvasóknak!
Erika